Palotai freskó

A vár délkeleti szárnyán feltárt palotának a bejáratától délre látható a vár legszebb és legértékesebb részlete, a Zsigmond király-korabeli, világi témájú figurális festéssel borított kávájú ülőfülkés ablak. A festés az egyik oldalon férfit, a másikon nőt ábrázol. A palota többi, helyén feltárt freskókkal együtt egyike a kor ritka világi falképeinknek. Gergelyffy András szerint „Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha az építtető család tagjait keressük bennük”
Helyi, megyei kulturális örökség és a magyar (országos) értéktár része.16715888_341699109563467_8026689469638757662_o

16716000_341699112896800_3453375310341685434_o

 

 „Thury György várkapitány dicső tettei”

Thury György élete példaértékű. Hazafisága, vitézsége korokon átívelő üzenetet hordoz a mindenkori magyarság számára. Kiváló, rettegett nevű, nemzetközi hírű kapitány és párbajhős volt. Ha sport lett volna, és nem halálos valóság, akkor sportteljesítményként sem volna utolsó, hogy kortársai szerint több, mint 600 párbajban legyőzőre soha nem talált (ebből 72 dokumentált), és csak csellel, lesvetéssel, sokszoros túlerővel sikerült őt megölni.
2016–ban ünnepeltük 450 éves jubileumát.
Helyi, megyei örökség és magyar értéktárba való felvétele folyamatban.

16586998_342193346180710_6334356890650379735_o 16730294_342193326180712_6491881480545546891_n

“A bakonyi cifraszűr mint palotai iparosok csúcsterméke”

Veszprém mellett Várpalotán is sokan készítettek cifraszűrt. Palotán nemcsak a legnépesebb, de a leghíresebb és leggazdagabb iparág is kétségtelenül a csapóké volt. Hírükre jellemző, hogy még a távoli Gyöngyös kiöregedő csapóinak pótlására is szerettek volna Palotáról mesterlegényeket kapni. Külön városrészben éltek, az akkori Kis és Vadkerti utcában csak csapók laktak, a mai Kossuth utcának pedig a neve is Csapó utca volt. A mezőváros bírái közül többen e mesterséget űzték.
Helyi, megyei és magyar örökségünk.

16684095_342194199513958_9079615091870698336_n

Szabó Vladimir történelmi pannói

Szabó Vladimir festőművész, grafikus.
Műveiben szívesen és gyakran ábrázolta a történelem, a kisvárosi-falusi élet, a régi életformák nyújtotta témákat. Várpalota Képző- és Iparművészeti Gyűjteménye 6 db nagyméretű pannóját őrzi: a Hunyadi-címer, a Vadászó társaság, A postakocsi Várpalotán, a Szórakozó fiatalok, a Vásár a várfal tövében és a Thury György párviadala című alkotást. A város helytörténetéhez – a várhoz, Mátyás királyhoz, Thury Györgyhöz, valamint Krúdy Gyula Vörös postakocsi c. regényének témájához kötődő műveket 1956-ban rendelte meg Schmidt Ferencné, a Várpalotai Vendéglátó Vállalat főkönyvelője az elismert művésztől.

16640921_342609602805751_1596462558830732490_n 16649460_342609532805758_8252575002738247020_n 16700486_342609526139092_8806923768989342043_o 16716154_342609562805755_4618084521071909754_o 16729447_342609536139091_8429840583817545309_n 16730610_342609606139084_6612351423159996184_n

Az „Inotai római katolikus templom”

Az inotai katolikus templomot a középkorból megmaradt szentélye, illetve annak bordái, valamint az apostolok és szentek glóriás alakjait ábrázoló freskói teszik Várpalota (és Inota városrész) egyik legértékesebb műemlékévé.
Feltehetően a környéken az egyetlen olyan templom, ami freskó és ebből a korból származik.
Helyi és megyei kulturális örökségünk.

16586967_343409929392385_2969503690179626169_o16728998_343409926059052_8631341195207385961_n